A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésre irányuló törekvések


A Clean Advantage™ program automatikusan gondoskodik a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának ellensúlyozásáról; ezt változatos, helyi és globális visszaerdősítési, alternatív energia és biomassza, valamint más projektek megvalósításával érjük el, melyek változhatnak a felhasználás, árak és más, az év folyamán változó tényezők függvényében. Mindezen projektek mellett együttműködünk a The Arbor Day alapítvánnyal faültetési tevékenységeikben, és támogatjuk más CO2-kibocsátás csökkentését célzó tanúsított projektjeiket is. Ezen befektetések és partneri együttműködések teszik lehetővé, hogy automatikusan fenntartható megoldásokat nyújtsunk vállalatának, munkavállalóinak és közösségének.

Helyi projektek

Ültetési projekt a Várvölgyi úton – Pilisborosjenő, Magyarország:

A ‘2097.hu’ Egyesület egy új helyi csoport, melyet Pilisborosjenő – a Budapesttől Észak-Nyugatra, a hegyekben található falu –aktív polgárai hívtak életre; céljuk a népszerű kiránduló- futó- és kutyasétáltató hely, a „Várvölgy” megóvása. Ez a népszerű, festői szépségű útvonal gyönyörű hegyek között a levendulamezőkkel tarkított tájon halad el, ez alól egy körülbelül 500 méteres szakasz a kivétel, mely kopár, és mezőgazdasági területek övezik. A program finanszírozása segítéségével egy fasort ültetnek erre a részre, illetve pihenésre és a táj megcsodálására alkalmas padokat telepítenek. A tervek szerint a munkálatok 2018-ban kezdődnek meg a helyi lakosok bevonásával. A családok lehetőséget kapnak, hogy „örökbe fogadják” az elültetett fákat, hogy tovább erősítsék közösségük fenntartható fejlődését.

Clear Plate mezőgazdasági projekt – Magyarország:

A program a talajkultivációs módszerek megváltoztatásán dolgozik, vagyis, hogy a jelenleg használatos, hagyományos kultiváció helyett talajkímélő megoldásokat veszessen be, amely kevésbé károsítja a talajt, és kevesebb emisszióval jár, mint a hagyományos megmunkálás. Ide tartozik a kisebb hatással járó talajművelés, mely során a növényi maradványok egy része a betakarítást követően a talajfelszínen marad, hogy védje a talajt, és megőrizze annak nedvességtartalmát. A program másik célja, hogy csökkentse a nitrogén-alapú trágyák és más vegyszerek alkalmazását, azokat részben organikus anyagokra cserélve: baktériumokat és algákat tartalmazó trágyákra. A felhasznált komplex alga levéltrágya akár 50 kg aktív N vegyületet is képes helyettesíteni, ami jelentősen javítja az ökoszisztéma stabilitását. A projektbe összesen 369 birtokost vontak be, melyből 234 kisbirtokos. Az érintett területek: 79 249,6 ha, melyből 38 225,8 ha-t (48,3%-ot) kisbirtokosok művelnek.

Thera II szélerőmű projekt – Mosonmagyaróvár, Magyarország:

A projekten belüli tevékenységek közé tartozik öt szélturbina működtetése és a magyar villamosenergia-hálózat tiszta energiával való ellátása. A Thera II projekt várhatóan az üvegháztartást okozó gázok kibocsátását 18 000 tonna szénnel csökkentené (az alapállapotból számítva, ahol semmilyen intézkedés nem történt), továbbá hozzájárulna a fosszilis-üzemanyag égetést végző hőerőművek működésével kapcsolatos károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez (beleértve a SO2, NOx és a porrészecskéket). Ezzel segíteni fogja a helyi környezetvédelmet és a magyarországi fenntartható fejlődést.

Globális projektek

Magas-tátrai „Ültess fát és teremts otthont” projekt – Magas-Tátra, Szlovákia:

2004. óta a Magas-Tátrában 8737 hektáron több, mint hárommillió fa sérült meg viharok, valamint a betűzőszú nevű európai kártevő miatt. Az elmúlt években ez a rovar több, mint 2 254 000 fát pusztított el egy nagyjából 7300 hektáros területen. Az ökológiai és környezeti probléma elleni küzdelem céljával az „Ültess fát és teremts otthont” projekt keretében a ZASAĎ STROM a leginkább érintett területeken ültetett fákat. A fák megőrzése érdekében szakértő gondoskodásra van szükség, ami magában foglalja a növekedési folyamatot, a felnőtt fák kezelését, valamint a védett, nem kitermelhető területeken történő ültetést. Az évente végzett ültetéssel a projekt megújítja a helyi környezetet, és tartós örökséget hagy a következő generációkra. További információért látogasson el a projekt partneréhez a www.zasadstrom.eu oldalon.

Fatelepítési és zöldterület-visszaállítási projekt – Tvrdonice, Cseh Köztársaság:

A Fatelepítési és zöldterület-visszaállítási projekt keretében Tvrdonice több területét is fenntartják zöldterületnek, pl. fák vagy más növények ültetéséhez. Jelenleg a helyi fák nagy része el van vágva a tápanyagoktól, vagy invazív fajok fenyegetik azokat. A projekt keretében fákat ültetnek (hosszú életű fákat, illetve gyümölcsfákat), illetve nyárfából készült elemeket, illetve bokrokat telepítenek a parkok és tavak köré. A projekt egyik célja a helyi növényfajok megvédése, így minden elültetett fa a helyi fafajok valamelyikéből kerül majd ki (tölgy, hárs, eperfa vagy házi berkenye). Ahogy a projekt növekszik és fejlődik, azt megnyitják a helyi közösség számára is, hogy részt vehessenek abban, és további fejlesztéseket javasolhassanak.

A nem őshonos növényfajok visszaszorítása a cseh Óriás-hegység (Krkonoše) Nemzeti Parkban:

Az Óriás-hegység (Krkonoše) a Cseh Köztársaság legrégebbi nemzeti parkja (1963). Napjainkban a Nemzeti Park üzemeltetőinek legfontosabb feladata, hogy megvédjék erdőiket és növényfajokban gazdag rétjeiket. Az invazív fajok sajnos veszélyeztetik a park bizonyos területeinek egészségét, többek között pl.: Havasi lórom (Rumex alpinus), Erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus), Ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), Óriás japánkeserűfű (Fallopia sachalinensis) és Bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). A fent említett nem őshonos invazív növényeken túl a helyi fajok kezelése is egyre nagyobb problémát okoz. Az olyan növények, mint a Fehér zászpa (Veratrum album subsp. Lobellianum) és Lilásszárú aggófű (Senecio ovatus) monokultúrákat hoznak létre, és bekerülnek a nemzeti park védett életközösségeibe is. A Projekt célja a nem őshonos, invazív fajok eltávolítása és a nemzeti park rétjeinek, erdeinek és más területek állapotának javítása és helyreállítása. A cseh Óriás-hegység Nemzeti Parkjának (KRNAP) vezetősége kifejezetten a nem őshonos invazív fajokra irányuló, szakértők közreműködésével vezetett beavatkozásokat szervez. A Project célja az, hogy a nem őshonos és terjeszkedő fajok felszámolásában szerzett húsz éves tapasztalatra alapozva megszüntessék káros hatásokat a kiválasztott réteken. A helyszínek előzetes kiválasztása során a Klínové Boudy, Zadní a Přední Rennerovky, Sklenářovice, Rýchorská Bouda, Studniční Boudy, Modrý Důl rétek kerültek be a programba. A helyszínek végső kiválasztása a vegetációs időszak kezdetén történik, a célfajok elterjedésének felmérése után.

Újraerdősítési projekt – Podlaskie, Lengyelország:

Az Észak-lengyelországi újraerdősítési telepítési projekt egy ISO 14064-2 alapján végzett projekt helyileg honos fajokból álló erdők telepítésére a nem használt észak-lengyelországi mezőgazdasági területeken, melyeket 50 éve nem borít erdő. A projekt keretében 24,2 millió fát telepítenek 3600 hektáron. Egy 40 éves tanulmányi időszakot jelöltek ki, és a földterületet az elkövetkező legalább 60 év során erdő fogja borítani. Az újraerdősítést felügyelik, hogy biztosítva legyen az optimális növekedés és túlélés, a szénkibocsátás hatásai csökkentjenek, és az „erdők” telepítése sikeres legyen. Az újraerdősítési projekt további előnyökkel is jár, mint a telepítéssel létrejövő munkahelyek, a jobb vízmegtartás, a javuló biodiverzitás és a növekvő természetes alkalmazkodóképesség. 

Down Arrow

Ültetési és visszaállítási program a Banisko Arborétumban – Brezno, Szlovákia:

Brezno városának északi szélén található a Banisko, egy ősi és történelmi gyümölcsös, melyet mindenki látogathat. A projektben résztvevő szervezet célja a közösségi gyümölcsös megóvása és fejlesztése a régi gyümölcsfák „életre keltésével”, és új gyümölcsfák telepítésével, illetve arról is gondoskodnának, hogy megtörténjen a hely rendszeres karbantartása. Ezen tevékenységekhez önkéntesek – a város lakói – is segítséget nyújtanak majd egy fakertész irányításával. Az Önkéntesek megtanulhatják majd, hogyan kell gondozni a gyümölcsöst, hogyan tervezhetik meg az új fák telepítését, és hogyan őrizhetik meg a területet a látogatók következő generációi számára.

Brno Kninicky vízerőmű projekt – Brno, Csehország:

A Brno-Bystrc régióban lévő brnoi víztározó alatti Kninicky vízerőművet úgy tervezték, hogy áthidalja az egyre növekvő energiafogyasztást a reggeli és esti csúcsidőszakokban. Függőleges Kaplan turbinákkal ellátott turbógenerátorokkal van felszerelve. Bár a turbina maximális hasznos áteresztőképessége 22 m3/mp, optimálisan 17-18 m3/mp átfolyással üzemel. Az üzem névleges teljesítménye 3100 kW, amit maximális esés esetén képes elérni.

Žabčice naperőmű projekt – Žabčice, Csehország:

Zabčice Židlochovice és Hrušovany között, Brno közelében fekszik – a morvaországi régió legdélebbi pontján. Ez Csehország azon területe, amely leginkább alkalmas, hogy napenergiából termeljenek elektromos áramot. Az átlagos éves sugárzás 4 ezer MJ/m2, és ezen a területen a legmagasabb a napsütéses napok száma. Az erőmű 5,6 MW névleges teljesítményű.

Lipcsei Közigazgatási Körzet, Németország – Visszaerdősítés:

A németországi Lipcse közigazgatási körzete korábban egy szénbányának adott helyet, és teljesen megfosztották fáitól és természetes erdejétől. Az Arbor Day alapítvány visszaültetési projektje az egész vidék vízgyűjtő területét meg fogja védeni.

Lohberg 1/2 projekt – A szénbányából származó metángáz hasznosítása, Németország:

A projekt keretében lecsapolják a szénbányászatból származó metángázt a Hugo szénbánya már nem használt területeiről. A 6 kapcsolt energiatermelő rendszer teljes kapacitása 8,148 MW, ezt a közösségi elektromos hálózatba táplálják be. Ezen energiatermelő módszer alkalmazásával helyettesítik a fosszilis üzemanyagokhoz köthető kibocsátásokat. Mindemellett a létrejövő hőt betáplálják a Niederrein hőerőmű fűtőkörébe, így a hagyományosan fűtőolaj és földgáz felhasználásával létrehozott hőt is helyettesítik. A kettős marketing elkerüléséhez ez a hőenergia-kiváltás nem kerül bele a CO2-egyenérték-kibocsátás csökkentésének kiszámításához használt képletbe, ehelyett további előnyként kezeljük.

Ningxia Angli Lingwu napelemes, hálózatra visszatápláló energiaprojekt, Kína:

A projekt megújuló napenergiából fog villamos energiát termelni az északnyugat-kínai elektromos hálózat számára, és a termelttel egyenértékű, fosszilis tüzelőanyaggal előállított villamos energiát helyettesít. A projekt beépített kapacitása 39 MWp (15 792 db napelemmodul 190 W egységkapacitással, 150 264 db napelemmodul 235 W egységkapacitással és 4280 db napelemmodul 240 W egységkapacitással), így csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását. A várható éves, elektromos hálózatba táplált villamos energia 54 000 MWh, ami hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez azáltal, hogy az északnyugat-kínai energiaellátás egyes részeit kiváltja. A projekt csúcskihasználási tényezője 15,67%. A projekt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését a főként fosszilis tüzelőanyaggal működtetett észak-kínai elektromos hálózat által biztosított villamos energia kiváltásával éri el. A becsült éves kibocsátáscsökkentés 48 402 tonna CO2-egyenérték.

Ecomapua Amazon REDD projekt – Ilha de Marajo, Brazília:

Az Ecomapuá Amazon REDD projekt Brazília kelet-amazonasi régiójában, Pará államban, a Marajó szigeten zajlik. A Marajó várzea kritikus fontosságú ökoszisztéma, ez még fontosabbá teszi ezt a projektet. A projekt legfontosabb célja egy 86 269,84 hektáros területen végzendő nem tervezett erdőirtás megakadályozása; a terület az Ecomapuá Conservação Ltda tulajdonában van. Ez a projekt 4253,14 hektárnyi erdőirtást akadályoz meg és 1 432 278 t CO2-egyenérték kibocsátáscsökkentést tesz lehetővé a projekt 30 éves időtartama során (2003. jan. 1. – 2032. dec. 31.). Mindemellett a létrejövő szénkreditek egy részét a helyi közösségek szociális és környezeti körülményeinek javítására fordítják. A Brazil Környezetvédelmi Minisztérium (MMA) „kiemelten magas” prioritással kezeli a Marajó szigetet, ebből következően az Ecomapuá Amazon REDD projekt hozzájárul a nemzeti környezetvédelmi célok megvalósításához, és további természetvédelmi programokat segít elő ebben a kritikus régióban és környékén.

Henan Xinxiang 24 MW biomassza alapú kapcsolt energiatermelés projekt, Kína:

A Henan Xinxiang 24 MW-os biomassza alapú kapcsolt energiatermelésű projekt Kínában Henan tartományban, Huixian megyében, Xinxiang városban helyezkedik el és a Xinxiang Tianjie Bio-Power Generation Co., Ltd. valósította meg. A projekt két 12 MW-os kapcsolt energiatermelésű erőműve biomassza-maradékokat dolgoz fel; a villamosenergia-termelés 126 709 MWh/év, amit a közép-kínai elektromos hálózatba táplál be, a hőtermelés pedig 909 200 GJ/év. A biomassza-maradékok felhasználásával egyidejűleg termel elektromos energiát és hőt. A projekt a kivitelezők szerint nem a hő kiváltásával éri el a kibocsátáscsökkentést, így az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a közép-kínai elektromos hálózat által a biomassza-maradékok felhasználásával, kapcsolt energiatermeléssel éri el, amelynek a CO2-egyenérték kibocsátása alacsonyabb. Ezenkívül a CH4-kibocsátás is csökkenni fog, mivel a biomassza-maradványokat nem rakják le hulladékként. Ennek eredményeképpen a projekt a becslések szerint évi 123 858 tonna CO2-egyenérték kibocsátáscsökkentést ér el.

A KMSPL közös szélenergia-projektje, Bengaluru, India:

A projekt célja a szélenergia formájában rendelkezésre álló lehetőségek kiaknázása. A projekt keretében 49 szélturbinát telepítettek, melyek teljes kapacitása 38,275 MW. A projekt évente körülbelül 89,92 millió egység elektromos áramot termel majd, melyet teljes egészében az állami áramszolgáltatónak adnak el, vagy házon belül használják fel. A projekt keretében az áramhálózatban elterjedt nem megújuló, szénalapú üzemanyagok helyett megújuló energiaforrást használnak fel az áramtermeléshez, így az hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A projekt zöldmezős beruházás keretében valósul meg, és célja, hogy a szél energiáját hasznosítsa áramtermeléshez. A projekt megvalósításával évente körülbelül 83 350 t CO2-egyenérték kibocsátása előzhető meg a hálózati áram kiváltásával, melyet elsősorban a hálózat déli részén található fosszilis üzemanyagokkal üzemelő hőerőművekkel állítanak elő.

A TASMA-V2 közös szélenergia-projektje, Tamilnádu, India:

A projekt tevékenysége valójában egy csoportosított szélerőmű-projekt, melynek keretében 396 szélturbinát telepítenek az indiai Tamilnáduban, melyet a Tamilnadu Spinning Mills Association (TASMA-V2) irányít. A projekt tevékenységének célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a fenntartható fejlődés előmozdítása megújuló energia (szél) felhasználásával olyan módon, hogy számos alacsony energiaigényű, a szélturbinákba beruházó befektetőt hoz össze. A projekt így mintegy 4 559 321 GWh áramot termel, így 10 év alatt mintegy 4 173 925 tonna CO2-egyenérték-csökkenést ér el. A projekt nélkül az ezzel egyenértékű villamosenergia-mennyiséget a déli hálózatra csatlakozó erőművek termelték volna, amely főként fosszilis üzemanyagokra épül.

Grid interaktív fotoelektromos energiatermelő projekt, Gudzsarát, India:

A Louroux Bio Energies Limited (LBEL) egy 25 MW-os fotoelektromos technológián alapuló áramtermelő projektet valósított meg Gujarat Taluka-Muli in Surendranagar kerületében, Sujangadh faluban. Az LBEL egy különleges célú gazdasági egység (SPV), melyet azzal a céllal hívtak életre, hogy támogassa anyavállalata, az Ajanta Overseas Limited (mely a részvények 99,995%-át birtokolja) tiszta energiára irányuló célkitűzéseit. A projekt keretében termelt elektromos áramot betáplálják a regionális villamos hálózatba, és – egy áramvásárlási szerződés keretében – eladják Gudzsarát állam villamosenergia-szolgáltatójának (Gujarat Urja Vikas Nigam Limited). Az LBEL 25 MW-os gujarati projektjénél a vékonyfilm-rétegű technológia mellett döntött.

Killik szélerőmű, Tokat, Törökország:

A Killiki szélerőmű célja, hogy kihasználja Törökország szélenergiában rejlő lehetőségeit, és fenntartható, környezetbarát és költséghatékony módon járuljon hozzá az energiaszükségletek kielégítéséhez. A PEM Enerji A.Þ. (PEM) javaslata szerint a 40 MW teljesítményű Killiki szélerőművet Tokat központi körzetében építenék meg. A Killiki Szélerőmű 16 turbinából áll majd, egyenként 2,5 MW teljesítménnyel. A Killiki szélerőmű egy 15 km hosszú vezetéken keresztül csatlakozik majd a 154 kV-os Gobel transzformátorállomáshoz, és a megtermelt elektromos áramot Törökország elektromos áramhálózatába táplálják be.

Elektromos áram előállítása hulladéklerakó-gázból, Koaceli, Törökország:

A projekt célja a hulladéklerakó-gáz – mely főleg metánból és szén-dioxidból áll, és jelenleg a légkörbe kerül – összegyűjtése és felhasználása elektromos áram termeléséhez. A projekt keretében termelt elektromos áramot az országos elektromos áramhálózatba táplálják, és a fosszilis energiahordozókkal üzemelő erőművekben termelt elektromos áram egy részét váltják ki vele.

Vader Piet szélpark projekt, Aruba:

A Vader Piet szélpark Aruba keleti partján található. A sziget a holland Karibi-szigetek része, Venezuela partjainál fekszik. 10 szélerőművet telepítenek, kapacitásuk egyenként 3 MW. A projekt teljes elektromos kapacitása 30 MW lesz. A szélenergia-projekt becslések szerint évente 165 GWh villamos energiát fog biztosítani (a sziget teljes elektromos igényeinek akár 18%-át) a Water- en Energiebedrijf Aruba N.V. vállalat számára. A projekt várhatóan évi 195 255 millió tonnával csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

Amikor flottájának kibocsátását csökkentjük, olyan projekteken dolgozunk és olyan projektekbe fektetünk, melyek bizonyítottan CO2 gázt kötnek meg a légkörből. Szigorú irányelveket és protokollokat követünk és hitelesített karbonkrediteket semlegesítünk az egyik vezető nyilvános adatbázisban.